Nov. 17.
Még mindig szerencsenap van az újság szerint. Valamilyen ezoterikus izé állítja, hogy évente négy ilyen kiemelkedő napon az élők energiái megsokszorozódnak, és minden kívánság teljesül. Éredekes, sose vettem észre. Ám, az is lehetséges, hogy az én kívánságaim folyvást teljesülnek, ezért négy nap az smafu.
Nov.18.
Tordon Ákoshoz egy lépésre van az ismeretség felújítása. Szívből üdvözlöm. Emlékezetes, hogy én olvashattam elsőnek kéziratban a Mesék a kisfiúról, aki voltam c. regényét. A polgári életvitel, a jelenetek egy háztartásból olyan otthonosak voltak számomra, mintha a Szt. Gellért utcáról írta volna. 79-80 táján hozta be Ákos a kéziratot. Hiába javasoltam kiadásra, még nem érett meg rá a helyzet. A kiadóból (nem ezért) eljöttem vérig sértve, megfogadtam, hogy soha többé gyermekirodalommal nem foglalkozom. Tordon azon kevesek egyike, akire szívesen és elismeréssel gondolok. Magyarul nemes tartással ír. Éljen soká, bis hundert und zwanzig. (Ja, és még azt is tudni kell, hogy egy napon születtünk néhány év különbséggel persze.)
*
E-book olvasó vagyok, minthogy negyven kilométerre vagyok mindenféle normális könyvtártól.
http://ebook.sfportal.hu/nemzeti-drm-rendszer-579.ebook
Hát ez készül. A drágább gyógyszerek, az aranyáron mért benzin és az elérhetetlen hangversenyek mellé.
Nov.19.
Nincs Erzsébet ismerősöm vagy rokonom egy sem. Régen, még az ötvenes években napi látogatónk volt Pethes Erzsike néni, egy neves színész unokahúga, egyébként tanítónő. Ősz, bodorított hajára, feketével kihúzott vékony szemöldökére, pirosítóval kezelt arcára, rúzsos ajkára jól emlékszem. Nyáron nyolcvan éves korában is világoskék selyemruhákat viselt. Nagyapánk miatt jött olyan gyakran, szerette volna férjül venni a megözvegyült férfiembert, esetleg a népes család is hiányzott neki.
Erzsike néni! Hamarosan lemetszem a krizantémokat. Tessék vinni belőlük oda, ahol most tetszik lenni.
Nov.20.
Versmaraton van József Attila szobránál. Legalább ezren hallgatják Kornist, Bródyt, sok mindenkit még. Nem úgy néz ki, hogy a hallgató tömeg lövöldözni fog, vagy ráront a Parlamentre. Miért nincs ott senki a kultúra minisztériumából? Nekik nem üzent József Attila?
Nov.21.
Egy fiatal hölgyről szeretnék beszámolni. Nevet nem írhatok, mert a személyi jogok meg a személyes sértettség közötti több sávos gyorsforgalmi úton oda-vissza száguldoznak amatőrök és tanult mesterek.
N. jó megfigyelő volt. Fel-felvillantott néhány részletet a család reggeleiből, különösebb magyarázkodás nélkül is érezte az olvasó, hol, kikkel tölt néhány percet, aztán jött a szomszédság, az utca, a bevásárlóközpont, a „zuram”, aki hol segít, hol nem, egyszóval érdekes, mozgalmas, figyelemre méltó, amolyan szőkes nős képsorozat született N. mindennapjaiból.
N. többek biztatására beiratkozott egy íróakadémiára. Csak feltételezni tudom, hogy nem neki való tematikával, átlagszínvonalra irányító írásgyakorlatokkal, önérzetnövelő lélektani előadásokkal, utolérendő példaképekkel találkozott, ahelyett, hogy a saját meglévő ügyességét fejesztette volna. Nem tudom, mi történhetett vele. Az íróakadémiáról egy öntelt, ellentmondást nem tűrő, szögletesen fogalmazó smokk került ki. (Lásd: Jules Renard)
Nov.22.
Hetek óta tanyázik két cica a kis Tesco melletti bokrok alatt. A levelek lehullottak, a macsik száraz időben jól érzik magukat a sárga avaron. Ha hívjuk, a vörös csíkos azonnal odajön, hangosan dorombol, és ha nem kap semmit, kérdően nyávint. A szürke csíkos a testvére lehet. Picit nagyobb és bizalmatlanabb. Talán rossz tapasztalatai vannak, esetleg okosabb a testvérénél, ő ugyanis nőstény. Jó állapotban vannak, egészségesnek látszanak. Azt remélem, valamelyik közelben lakó bolti dolgozó macskái. Reggel elkísérik a gazdájukat, várnak rá, aztán, ha letelt a műszak, együtt mennek haza.
*
Most sírjak vagy nevessek? Idézet a nolból: ”… a nemzetgazdasági miniszternek is sikerült ugyanis egy látványos helyesírási hibát vétenie.” A helyesírási hibát ejtik, a szabályok ellen vétenek. Látványosan. Kedves írástudók! Mit szereztetek a szerzőakadémián? Vagy nem oda jártatok?
Nov. 23.
Jócskán elmúlt éjfél, még mindig olvasok. De nagyon unom.