Megszólalt egy ember egy bizonyos fórumon, nem írom ide, hogy melyiken. Azt mondja, hogy a könyv egy kultikus tárgy, „a legtöbb családban óvják, a portól törölgetik”. Felteszi a kérdést, hogy mi legyen az e-könyvekkel. Nahát, legyen nekik intelligens borítójuk! Feltalálta, mint kínaiak a puskaport.
*
Kultikus könyv, most olvasom az e-könyvtárban. Itt tartok:
https://docs.google.com/file/d/0B_6152mB9hWlMTI3YTMyMTktYjhiMy00Njk5LTkzYmItODc4MDNhNTdjYzFi/edit?hl=en Érettebb elmével jobban érthetőek az állati ( és kevésbé az emberi) elmék.
Olvastam még a mek. oszk. bázisában: Bulgakov: Kutyaszív. Ez olyan Orwelles. Minthogy a Bulgakov által festett társadalom tovább fejlődött, pontosan abban az irányban, ahogyan az író megjósolta, Tolsztaja is megírhatta regényes jóslatát a Ksssz! c. utópiájában.
Meghívó
2013. február 5-én, kedden 18 órától *Bulgakov* Kutyaszív című regényéről *Hetényi Zsuzsa* műfordító és *Spiró György* író beszélget.
Az előadás az Országos Idegennyelvű Könyvtár szervezésében, a „Remekművek szamizdatban” sorozatban hangzik el. (Egyébként Tolsztaja fent említett regényét is Hetényi Zsuzsa fordította.) H.Zs. így jellemezte a Kssz! eljövendő társadalmát: „A Régentiek a régi világból ugyanúgy csak a tárgyak kultuszát, a civilizáció jeleinek szóbeli katalógusát képesek megtartani, mint a velük egyidős, lovak helyett használt Korcsok, akik ennek komikus „népi” görbe tükrét mutatják, és csak a fogyasztói társadalom hivalkodó státusszimbólumaira emlékeznek. Így a magas és a szubkultúra fényében, politikai vitáikban Tolsztaja vázlatos, de komplex paródiáját nyújtja mai korunknak is.” Hetényi Zsuzsa elemzése a Holmiban jelent meg.
Január27. Viszockijról és a Tagankáról olvasok. Hobo új lemezzel állt elő. Hozza a régi formáját új tartalommal: Farkashajsza, Viszockij leghíresebb dalára utalva. Megnyugodhatunk. Azt énekli: „ahogy tegnap volt úgy lesz ma is”
http://webbolt.fono.hu/termek.php?id=2327
Ras2 idézi Viszockij dalát a barátságról:
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=N2xO_FWR1z8
„…polozsí na nyivó..” A hetvenes években mindenki őt utánozta legalábbis a „táboron” belül. Barátkoztak az ártatlan lelkek, és ami nehéz volt, arról úgy tudtuk, azért nehéz, mert másmilyen nem lehet a szegény emberek országában. Áh, hagyjuk is.
Azért mégis bosszant, hogy mennyire befröcskölik a régi időket. Hogy „kiderül”, annak idején csakis aljasságokban lubickoltak az emberek. Most meg egy nagy darab tehénszar alatt élünk.
Január 28. Olvasom, hogy föltalálták az életmentő kardigánt. Érzékelőkkel szerelték fel, mobiltelefonhoz kapcsolódik és jelez, ha baj van. Itthon sok idős embernek kellene, mondjuk, fagyálló otthonka. Fölveheték, ha nem tudnak befűteni. http://www.nlcafe.hu/ezvan/20130128/eletmento-kardigan-talalmany/#aktualisdoboz
Január 29. Akinek kedve van a régi Óbuda közlekedési kultúrájának tanulmányozásához, elkezdheti nézegetni ezt a több részből álló képeskönyvet: http://hampage.hu/trams/obuda/index.html
A honlap tulajdonosa engedélyhez köti az „újraközlést”, de ez csak egy link, az interneten hozzáférhető. És nagyon nagyon érdekes.
Január 30. A Duna televízióban Cseh Tamás énekel. Úgy hangzik, mintha az éppen elmúlt pillanatra is nosztalgiával gondolna, beletörődéssel, csalódottsággal. Máskor kemény és követel. Mikor lesz tágas, átlátható, tiszta a mi világunk… Kultusz lett belőle, a jobbak közül való.
Január 31. Képalkotó eljárásokkal vizsgálnak. Tegnap a szememet, ma a vállamat. Nem találnak semmit. A zselé a nyakamra szárad.
