Aug. 27.
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/nyomorog_a_volt_gimnaziumigazgato/2237102/
Teljesen kiveszett a részvét az emberekből? El kell olvasni a hozzászólásokat, és lehet elkeseredni. „Micsoda szép magas nyugdíja van, mit panaszkodik, más is jár dialízisre, miért nem megy dolgozni, nem a hűvös tiszta irodára kell várni…” Számos tanítványa orvos lett. Biológia-kémia szakos tanárként indította őket a tudomány felé a gimnáziumból… Nem érdemel egy részvevő szót? Egy tisztelettel fogalmazott kérdést? Micsoda stílus uralkodik manapság? Remélem, a részvétlen kommentelők is megkapják a magukét a sorstól.
Aug. 28.
Szegény macska megint húzza a hátsó lábait. Alig tesz egy-két lépést, lefekszik. A hátsó bal csípőízületét fölfelé szabadon hagyja, jobb oldalán hever. A lépcsőn nehezen jön-megy. Megnéztem, gyógyítható-e a macskák ízületi gyulladása. Igen, van egy bonyolult eljárás, bizonytalan prognózissal. Legalább valami fájdalomcsillapító létezne!
***Megnéztem. Létezik. Csak injekcióban adható ópiumszármazék. Rákos beteg állat kaphatja. Talán ott még nem tartunk.
***Este elég jól evett. Utána ledőlt pihenni, de a bal oldalára támaszkodott. Akkor mije fáj?
Aug.29.
Azt mondta egy ember egy interjúban, hogy a világot nem megváltoztatni, hanem megérteni akarja. Ehhez hozzátenném, hogy mielőtt átvennénk tőle ezt a nagyon mély gondolatot, nézzünk magunkba, vajon értjük-e saját magunkat. Ha igen, utána jöhet a világ…
Aug. 30.
„A városnak számtalan arca van. Egy dolog azonban állandó: az itt élő emberek elszántsága. Azoké az ózdiaké, akik kitartottak őseik, szüleik öröksége mellett még a legnehezebb időkben is. Számukra ez a város valóban több, mint lakóhely. ” (www.ozd.hu) A valahová való tartozás érzése, otthon lenni a világban, otthon lenni a környezetünkben, ez mindannyiunk számára fontos…” Részlet az ózdi középiskola városjavító felhívásából. Ilyen is van. De jó!
Aug.31.
Carpe diem! – gondolja Flora Velencében. Ritkán jön elő ilyen pillanat. Olyan sok akadálya van a testi-lelki jóérzésnek, amikor picit önmagunk fölött tudunk lebegni.
Szept. 1.
Ma reggel az iskolaudvarról áthallatszott az évnyitó. Először föl se fogtam, milyen zene szól. A német himnusszal kezdték az évet. Utána a magyar himnusz is szólt, CD-ről.
