Bejegyzések

Heti beszámoló

Rajtam ne múljon...! [90. oldal] Azt mondják, mindig rajtunk is múlik minden. Rajtam ne múljon. (Tandori Dezső: Vagy majdnem az. Bp. 1995.)

Friss topikok

  • KapitányG: Jobbulást! Várom a főnixmadarat! (2013.02.26. 10:05) Partecédula
  • évi.: Anyunak két kedvenc könyve volt,amiket sokszor levett a polcról, az egyik az Aranyketrec, a másik ... (2013.02.25. 16:07) Aranyketrec
  • akimoto: Flora, mi sem mondjuk meg, hányan is lakunk itt. Az ördög nem alszik (csak a testvéred, jó messze.... (2013.02.19. 20:45) Répatorta
  • akimoto: Várok egy kicsit. Hogyne, költözésből elég volt. (2013.02.18. 16:49) Madaras
  • évi.: @akimoto: Igen, meg, és tegnap reggel is néztem néhány videót,ami fent volt a neten :( (2013.02.16. 13:35) Szegény emberek

Címkék

1952-2012 (1) 2013 január (1) 56 (1) a (1) alázat (1) aranyat érő (1) arany dió mogyoró (1) arany ősz (1) Art (1) átverés (1) az éjszaka csodái (1) az időről (1) a blog (1) a második gyertya (1) a sziget (1) befőzés (1) belülről kifelé (1) Berzsenyi (1) bevezető (1) bölcső ténfereg (1) Bőrlevél (1) cseresznye (1) csodaváróknak (1) csupa öröm (1) Daniss ajánlás (1) De (1) Deco (1) dióhéjban (1) dráma (1) egyebek és emberek (1) egy kiállítás köteteiről (1) élet és tudomány (1) emlék (1) érzelmi érték (1) esték (1) este jó (1) ez igen (1) főemlősök egymás közt (1) fogadd el (1) foglyok karácsonya (1) főpróba (1) Furnitures (1) gaudeamus (1) gubancok (1) gyász (1) gyászos (1) hangzó (1) hazádnak rendületlenül (1) hetedik (1) hétköznap (1) hideg meleg júliusban (1) hírek (1) hófúvás (1) hol jár az eszem (1) hónap (1) hordalék (1) hurrá nyaralunk (1) hűvös éjszakák jönnek (1) húzzunk bele (1) Ibafa (1) időkép (1) ínség (1) itt vagyok (1) jogok (1) jómadár (1) jövőre jobb lesz (1) júliusi (1) Káin (1) kapaszkodj Malvin (1) karének (1) keddi jelentés (1) képességünk a rend (1) késő ősszel (1) kirándulás a végtelenbe (1) könnyek (1) kotkodács (1) közlékeny (1) kultúrák (1) legyen nyár (1) madarak és fák (1) mai mesék (1) majd jövök valamikor (1) Mancur segít (1) március elején (1) meddő órák (1) meg (1) megbízható (1) megfizette (1) megfontoltan (1) még jövök (1) melankólia (1) mélyben (1) mely nyelv merne (1) menedék (1) menni menni menni (1) merengő (1) miért (1) miről meséljek? (1) molitva (1) mosolygó (1) most (1) Mrs ZuzMara (1) Nádas Péterről másodszor (1) Nádas Péter trilógiájáról (1) nálunk falun (1) na mégegyszer (1) negyvenhat hideg tavaszán (1) negyvenhat telén (1) negyvenhét nyara (1) neköd adom (1) nem engedtünk a negyvennyolcból (1) nézzünk előre (1) nyelvtanulás (1) olvasni (1) olvasni nehéz (1) olvassatok jó költőket (1) oremus (1) öröm (1) őszikék (1) őszinteség (1) pályázott egy állásra (1) panni tavalyi utazása (1) párhuzamos (1) pillanatok (1) pórázon (1) profundis (1) realizmus (1) rock (1) roráte (1) sodrásban (1) Szabadság! (1) szabad madár (1) száll az illat-ár (1) szeppuku (1) szép napok (1) szerenád (1) szigetek (1) Temesi Ferenc (1) töröljük le (1) történetek újrapapíron (1) túlélők (1) túléltük de képeket (1) tűlevél (1) ügyek (1) új hely (1) utcabál (1) valami van (1) vau (1) végre hűvös (1) veríték és válóok (1) vers (1) versek délutánja (1) világból (1) visszanézve (1) és megnyerte (1) (1) nem tudok feltenni erre a blogra (1) Címkefelhő

Esetek és emberek

2012.06.29. 00:53 akimoto

Június 23.

Elmentünk a Lidl-be vásárolni, és ott derült ki, hogy az akció csak holnap kezdődik. Szomorúan vettünk két olcsó jégkrémet szombati nagybevásárlás helyett. A pénztáros kislány előhúzott a pult alól egy csokor rózsát, és nekem ajándékozta. Hinni se tudtam a szememnek, ajándék, nekem? A közértben?  Igaz, kissé megviselt a virág, de gondos ápolás mellett még magához térhet.  Ahogy én is.

A rózsa estére lekonyult.

 

Június 24.

Egy hirdetés kedvcsináló fotóval: fiatal pár búzatábla szélén ülve ölelkezik. Aláírás: akciós nyári szállások.

Sietni kell a szállás igénybevételével, nemsokára itt az aratás! Hehehe.

*

Nádas Péter könyvén gondolkodom. Több kritikát, beszélgetést, hozzászólást elolvastam. Kissé elkeserítő, milyen sokan fogadják értetlenül vagy elutasítóan ezt a nagyszabású művet. Aki nem érti vagy ellenségesen magyarázza Nádas Péter  ember- és világképét, nem vette magának a fáradságot, hogy legalább megpróbálja megközelíteni az alkotói szándékot. A szöveg primér jelentésén túl annyi minden rejtőzik. Vagy csak homályos sejtés, amit gondolok?

Nádas P. világának egyik lehetséges megfejtése pszichoanalitikai.  Az író biztosan ismerte Lacan francia pszichiáter: A fallosz jelentése c. tanulmányát, illetve a pszichiáter Freuddal vitatkozó nézeteit a tudattalan tárgyában. Freud szerint a tudattalan bizonyos helyzetekben jön elő és érvényesül, mint a tudat arche-típusa, egyfajta pre-tudat. Lacan szerint viszont a tudatos és a tudattalan egyszerre megvan az emberben mint két alapvető lételem. A regény alakjainak egymáshoz való viszonya, a tudatos-tudattalan játékában, a másik ember elemi megtapasztalásában jön létre. A homoszexuális szubkultúra éppen olyan keserves ráismeréseket hoz fel a mélyből, mint az újlipótvárosi barátnék társaságának története, vagy a német fajkutató intézetbe zárt fiúké, vagy a többi párhuzamos életé.

 

Június 25.

Jól tettem, hogy elmentem vérvételre. Ez úgy kezdődik, hogy hajnali fél ötkor föl kell kelni, a 6 órás busszal bemenni a rendelőintézetbe, ott várakozni kapunyitásig, majd egy újabb várakozás után megtudni a betegirányítótól, hogy a sorszámot fönn a laborban adják, és ott történik az adminisztráció is. Igyekezni kell egy sorszámot magunkhoz kaparintani, mert naponta csak 90 db beteget fogadnak. Aki később jön, lemarad. Eszembe jutott egy régi film, a  Senki nem tud semmit.

http://www.port.hu/senki_nem_tud_semmit_nikdo_nic_nevi/pls/fi/films.film_page?i_film_id=6199  A részeg nácit halottnak hitték, nagybőgőtokban próbálták elrekkenteni, de egy másik nagybőgőtok bezavart, és a zenekari árokban hangszer helyett minduntalan a részeg disznó bukkant elő a tokból. Nagybőgni kezdtem volna éppen, amikor behívtak. Holnap reggelre kész a lelet. (Akkor ismét kelni kell, de már minden könnyebb lesz.)

*

Füst Milán ’teljes’ naplóját olvasom. Bele-belenézek, bár nem illene így, ilyen felületesen. Mit mond például az írói teremtésvágyról: „Fordítsuk meg: ars brevis, vita longa est. – Az élet a végtelenbe futó véges, (bár egyes korszakokat, lezárt egységeket benne megkülönböztethetünk,) – s egy lezárt kis versben, novellában, szoborban ki kell fejezned a végtelent: ez a feladat. Mit teszel tehát: törvényszerűségeket keresel mégiscsak, hogy összefoglalhasd, – valami ritmusra figyelsz… Nem tömheted bele minden  ismeretedet egy munkába, – de meg nem is tudsz mindent, csak érzed a millió komponenst… Olyan ritmust, formát keresel tehát, melynek szimmetriájában az aszimmetrikus benne zeng. Oly összefoglalást, mely kifejezi, hogy nem lehet összefoglalnod: a végtelen nem engedelmes. Olyan egységet, olyan arányosságot, melyet szintén az életből lestél el.”

(Mi a feladat? El ne felejtsük.)

 

Június 26.

*

Olvastam egy képes beszámolót Ipolyságról. Itt van egy lépésre tőlünk, és még soha nem mentünk át. Pótolni kell, nem vitás.

*

Utazás. Az egész világot be lehet járni:

Mire mindent megnézek, új cipő helyett új szemüveget kell vennem.

 

Június 27.

László napja van. Isten éltesse László rokonaimat, barátaimat, vagy mondjam, hogy Allah növessze hosszúra szakálladat.

*

Keresem, hogyan szeressem az ellenségeimet. Jól át kell gondolni. Sok nézet van erről, például Lukács evangéliumában egy:

"Nektek azonban, akik hallgattok engem, ezt mondom: szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket; áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket.”- Lukács 6,27-28

Jót tenni semmiség, imádkozni értük,  hogyne lehetne, de miért áldanám azokat, akik engem átkoznak? Ennek révén létrejön a szeretet irántuk? Legfeljebb messzire elkerülöm az átkozódót.

Egy lelkész azt mondja: „Az ellenségünket szeretni azt jelenti, hogy azt kívánom neki, amit önmagamnak, imádkozom érte, és áldást kérek az életére.” Ehhez is van kérdésem. Tudom-e mit kívánok önmagamnak? Hátha csak önzés, elzárkózás, negatív viszonyulás motiválja a vágyaimat? Az csak természetes, hogy elviselem, eltűröm az ellenséges viselkedést, de hol van ez a szeretettől?

A politikai vagy ideológiai indíttatású ellenségképeket szándékosan nem hozom ide. Az a belső emberi tudás, amiből a szeretet van, nem az ő dolguk.

Ha találtam valamit, szólok. Addig az én drága szelíd édesapám szava visszhangzik: ha nem tudsz segíteni, legalább ne árts!

 

Június 28.

Ma azt olvastam az újságban, hogy a végzettségem miatt potenciális ellensége lehetek valakiknek. Nem vigasztal, hogy ellenségként is igényt tarthatok nemes lelkek szeretetére.

*

Délelőtt, ahogy kiléptem a teraszra, hirtelen odarepült egy nagyon nagy barna lepke. Kétségbeesetten körözött, vágódott ide-oda, mintha mondani akarna valamit. Aztán idegesen elszállt Leányvár felé.

 

Június 29.

Éjfél elmúlt, és még mindig olvasok.

Amikor Orbán Ottó újszülött gyermekét a karjába vette, ezeket gondolta. Vagyis ezt a verset írta:

 Tej

 Fölemeltem a síró csomagot, és megcsapott a maró tejszag. Fullasztó fehér felhőben én és hibáim egyetlen örököse: köznapi felvonásvég. Úgy álltunk ott, mondom, akár egy színdarabban. Szájában a sírás végszava, cigaretták szennye a nyelvemen. A kétséges szereposztás szerint magamhoz szorítottam, egy marék ösztön válaszolt ügyetlen öleléssel. „A szeretet bilincsei” – azonnal előhíva. De belül igazi hideg borzongatott. Szuszogása láncán az elporzó nyarat ugattam. A felelősség óljában lakunk, a remény fűcsomóin. Megszólítottam, hős a hősnőt: savanyú lehelete fehér tűkkel döfködte az arcom. Mint kötélen a párnahuzatok, számon meglebbent a mosoly. Így álltunk ott egy percig. Aztán letettem.

 (Megjelent ’A föltámadás elmarad’ c.  kötetében)

 

15 komment

Címkék: kirándulás a végtelenbe

süti beállítások módosítása