Egy középiskolás mondta, idemásolom: A modern művészet alapvető értelme és célja az értelmetlenség.

Július 22.

Idegsejtek, bélbolyhok a mikroszkóp alatt: http://www.csupaszon.eoldal.hu/cikkek/ezerszinu-vilag/igy-festunk-mikroszkop-alatt.html   (Köszönettel a link tulajdonosának.)

Július 23.

Évek óta „szabadságon vagyok”.  Annyi mindent olvasok blogoktól eszmékig. Rudolf Steiner ma rádöbbentett, hogy mindig szabad voltam, ha nem is mindig szabadságon: „Morális félreértés vagy összeütközés morálisan szabad emberek között kizárt. Csak a morálisan nem-szabad ember, aki tehát valamely természeti ösztönt vagy valamilyen általa kötelességből elfogadott parancsot követ, helyezkedik szembe embertársával, mert az nem követi ugyanazt az ösztönt vagy ugyanazt a parancsot. A cselekvés iránti szeretetben élni és a másik akaratát megértve őt élni hagyni, ez a szabad ember alapelve.”

Mikor lettem szabad? Lényegében  középiskolás koromban, minden béklyót, nézetet megpróbáltam lerázni, de keményen fogott az otthon meg az iskola. Nemrégen találtam rá Nádasnál ennek a helyzetnek az összefoglalására:

„ A szülők, a nevelők, a papok és a pszichológusok ennek az életszakasznak a jelenségeit hajlamosak egyrészt úgy fölfogni, mint valami kellemetlen, de közel sem végzetes üzemzavart, másrészt hajlamosak valami olyasminek tekinteni, ami öröktől fogva így volt, s így is lesz, míg ember él. Egyrészt úgy fogják föl az egészet, mint valami természeti jelenséget, másrészt úgy fogják föl a gondjaikra bízott emberi lényeket, mintha azok mechanikus szerkezetként lennének működtethetők. Veszélyelhárítási tippeket adnak egymásnak; itt lazítsunk már meg egy csavart, ott meg húzzunk jó nagyot egy másikon.” (Részlet Az égi és a földi szerelem esszéből)

Szabadság-szobor Amerikában, Szabadság-híd Pesten, Szabadság-barlang Jósvafőn, Szabadság-tér megyei jogú városokban.

Lelkiismereti szabadság. Szabadság, elvtársak!

Július 24.

Vajon mit éreznek azok, akik nem tudnak mit kezdeni az érzelmi fölöslegükkel?  A fejükben pici villámok cikáznak és beleszédülnek, amitől gyönyörű szavakat hullatnak maguk elé? Vagy a mellkasukban gyűlik össze valamilyen, szép szavakká sűrűsödő nyálka? Vagy egyszerűen  ízlés dolga, hogy rózsaszínű horgolt mamuszban szeretnek tipegni imádottjuk körül? Most már írnom kell a giccsről, nehogy megfulladjak. Bár az se lenne nagy baj, ugye.  

Július 25.

Reggel. Az emberiség eddigi legjobb találmánya a kávé.