Bejegyzések

Heti beszámoló

Rajtam ne múljon...! [90. oldal] Azt mondják, mindig rajtunk is múlik minden. Rajtam ne múljon. (Tandori Dezső: Vagy majdnem az. Bp. 1995.)

Friss topikok

  • KapitányG: Jobbulást! Várom a főnixmadarat! (2013.02.26. 10:05) Partecédula
  • évi.: Anyunak két kedvenc könyve volt,amiket sokszor levett a polcról, az egyik az Aranyketrec, a másik ... (2013.02.25. 16:07) Aranyketrec
  • akimoto: Flora, mi sem mondjuk meg, hányan is lakunk itt. Az ördög nem alszik (csak a testvéred, jó messze.... (2013.02.19. 20:45) Répatorta
  • akimoto: Várok egy kicsit. Hogyne, költözésből elég volt. (2013.02.18. 16:49) Madaras
  • évi.: @akimoto: Igen, meg, és tegnap reggel is néztem néhány videót,ami fent volt a neten :( (2013.02.16. 13:35) Szegény emberek

Címkék

1952-2012 (1) 2013 január (1) 56 (1) a (1) alázat (1) aranyat érő (1) arany dió mogyoró (1) arany ősz (1) Art (1) átverés (1) az éjszaka csodái (1) az időről (1) a blog (1) a második gyertya (1) a sziget (1) befőzés (1) belülről kifelé (1) Berzsenyi (1) bevezető (1) bölcső ténfereg (1) Bőrlevél (1) cseresznye (1) csodaváróknak (1) csupa öröm (1) Daniss ajánlás (1) De (1) Deco (1) dióhéjban (1) dráma (1) egyebek és emberek (1) egy kiállítás köteteiről (1) élet és tudomány (1) emlék (1) érzelmi érték (1) esték (1) este jó (1) ez igen (1) főemlősök egymás közt (1) fogadd el (1) foglyok karácsonya (1) főpróba (1) Furnitures (1) gaudeamus (1) gubancok (1) gyász (1) gyászos (1) hangzó (1) hazádnak rendületlenül (1) hetedik (1) hétköznap (1) hideg meleg júliusban (1) hírek (1) hófúvás (1) hol jár az eszem (1) hónap (1) hordalék (1) hurrá nyaralunk (1) hűvös éjszakák jönnek (1) húzzunk bele (1) Ibafa (1) időkép (1) ínség (1) itt vagyok (1) jogok (1) jómadár (1) jövőre jobb lesz (1) júliusi (1) Káin (1) kapaszkodj Malvin (1) karének (1) keddi jelentés (1) képességünk a rend (1) késő ősszel (1) kirándulás a végtelenbe (1) könnyek (1) kotkodács (1) közlékeny (1) kultúrák (1) legyen nyár (1) madarak és fák (1) mai mesék (1) majd jövök valamikor (1) Mancur segít (1) március elején (1) meddő órák (1) meg (1) megbízható (1) megfizette (1) megfontoltan (1) még jövök (1) melankólia (1) mélyben (1) mely nyelv merne (1) menedék (1) menni menni menni (1) merengő (1) miért (1) miről meséljek? (1) molitva (1) mosolygó (1) most (1) Mrs ZuzMara (1) Nádas Péterről másodszor (1) Nádas Péter trilógiájáról (1) nálunk falun (1) na mégegyszer (1) negyvenhat hideg tavaszán (1) negyvenhat telén (1) negyvenhét nyara (1) neköd adom (1) nem engedtünk a negyvennyolcból (1) nézzünk előre (1) nyelvtanulás (1) olvasni (1) olvasni nehéz (1) olvassatok jó költőket (1) oremus (1) öröm (1) őszikék (1) őszinteség (1) pályázott egy állásra (1) panni tavalyi utazása (1) párhuzamos (1) pillanatok (1) pórázon (1) profundis (1) realizmus (1) rock (1) roráte (1) sodrásban (1) Szabadság! (1) szabad madár (1) száll az illat-ár (1) szeppuku (1) szép napok (1) szerenád (1) szigetek (1) Temesi Ferenc (1) töröljük le (1) történetek újrapapíron (1) túlélők (1) túléltük de képeket (1) tűlevél (1) ügyek (1) új hely (1) utcabál (1) valami van (1) vau (1) végre hűvös (1) veríték és válóok (1) vers (1) versek délutánja (1) világból (1) visszanézve (1) és megnyerte (1) (1) nem tudok feltenni erre a blogra (1) Címkefelhő

A csengő

2012.12.21. 13:55 akimoto

csengettyű02.jpgRégen úgy hangzott a csengő hangja, hogy kicsit rekedt volt, kicsit éles, néha berregett, majd kitisztult. A Szent Gellért utcában szólt így a csengő több mint ötven éve. Most nálunk szólal meg az alagsorban, hogy a ház ura meghallja, ha valaki a kapunál csenget. A fönti csengő ugyanarra az érintésre működik, csak másmilyen a hangja.

A régi csengő, a muzeális értékű szerkezet kissé elkoszolódott, berozsdásodott, a hangja is alig szólt, nem volt egyszerű újra megszólaltatni. Apánk is sokszor szerelte még a Szent Gellért utcában. Egyszer valamiért akadozni kezdett a csengése. Apánk meg akarta érteni a működését, előszedte tehát a Révai Lexikonát, és gondosan tanulmányozta a szerkezeti rajzot, hogy rájöjjön, hol lehet a hiba forrása.

Itt van a szerkezeti rajz és körülötte a szöveg a lexikonnak ugyanabból a példányából, amelyből apánk is dolgozott.

Azt, hogy annak idején mi lehetett a hiba, már nem tudjuk meg, de sikerült a csengőt új életre kelteni. Ha vissza akarunk menni a Szent Gellért utcába, becsengetünk magunkhoz az alagsorba. És ha szól a csengő, más régi csengők hangjai is felrémlenek.

 Amikor gyerekek voltunk, úgy tudtuk, hogy a karácsonyi csengőt  a Jézuska szólaltatja meg, miután kirakta az ajándékokat. A csukott ajtó mögött szorongva vártuk, mikor jön már meg a Jézuska. Iszonyú csendben voltunk, a szívünk hangosan dobogott, a lélegzetünket visszafojtottuk. Mögöttünk álltak a felnőttek, velünk együtt várták a Jézuskát. Felhangzott a csengés. Előbb gyengén, egy-két ütéssel, aztán hangosabban, sürgetően, hirdetve, hogy elérkezett a pillanat, amikor kinyithatjuk az ajtót.

És akkor ott ragyogott a karácsonyfa. Gyertyafényben,  fenyőillatúan, körülötte mesebeli kirakodóvásárral. Hozzánk nem csomagokat hozott a Jézuska, hanem a fa alá terítette a melegítőket, a harisnyákat, a bojtos sapkákat, a meleg kesztyűket, a könyveket… Mennyből az angyal… Az Öregangyal kihirdette, melyik ajándékkupac kié, hátul, az ajtó mögött állt apánk három szál ünnepi fehér szegfűvel. Minden Karácsonykor ő szólaltatta meg  a Jézuska csengőjét.

 

10 komment

Címkék: hangzó

süti beállítások módosítása