A kék cédulás választások éve. Benne van a történelemkönyvben, mi történt ez év nyarán. Az viszont nincs benne, hogy kisbaba született. Előbb el kellett határozni, hol szülessen meg a kis testvér. A kórházak még rendezetlenek, orvos, kiváltképpen szülész orvos vagy kevés volt még a városban, vagy nem akarták igénybe venni a segítségét. Otthoni szülésre készültek. Ehhez el kellett távolítani a nagyobbik gyereket, nem neki való élmény az esetleges sikoltozás, szaladgálás vizes lavórokkal, fazekakkal, újszülött-ordítással, kövér, nagy hangú bába csatorálásával.
Kapóra jött, hogy Nénje három hetes nyaralásra indult a pécsi lelkigyakorlatos házba. Gyorsan lelevelezték, hogy viheti az unokahúgát, tekintettel a körülményekre. Pécsett meredek volt a járda, a kerítések mögött kutyák ugattak, gyakran kellett a kápolnában térdelni, de ki lehetett menni ugrókötelezni, amíg a nagyok imádkoztak, lehetett méhecskéket figyelni a virágkelyhekben, locsolóval járkálni késő délután az ágyások között, lehetett a munkáért nem nagyon jó ízű barna süteményt kapni. Hosszú, majdnem egész napos vonatozás zárta le a nyaralást. Ómama a teraszon fehér pólyába csomagolt újszülöttet ringatott. Nem baj. A nagyobb testvérekhez eddig se volt túlságosan gyengéd
