Bejegyzések

Heti beszámoló

Rajtam ne múljon...! [90. oldal] Azt mondják, mindig rajtunk is múlik minden. Rajtam ne múljon. (Tandori Dezső: Vagy majdnem az. Bp. 1995.)

Friss topikok

  • KapitányG: Jobbulást! Várom a főnixmadarat! (2013.02.26. 10:05) Partecédula
  • évi.: Anyunak két kedvenc könyve volt,amiket sokszor levett a polcról, az egyik az Aranyketrec, a másik ... (2013.02.25. 16:07) Aranyketrec
  • akimoto: Flora, mi sem mondjuk meg, hányan is lakunk itt. Az ördög nem alszik (csak a testvéred, jó messze.... (2013.02.19. 20:45) Répatorta
  • akimoto: Várok egy kicsit. Hogyne, költözésből elég volt. (2013.02.18. 16:49) Madaras
  • évi.: @akimoto: Igen, meg, és tegnap reggel is néztem néhány videót,ami fent volt a neten :( (2013.02.16. 13:35) Szegény emberek

Címkék

1952-2012 (1) 2013 január (1) 56 (1) a (1) alázat (1) aranyat érő (1) arany dió mogyoró (1) arany ősz (1) Art (1) átverés (1) az éjszaka csodái (1) az időről (1) a blog (1) a második gyertya (1) a sziget (1) befőzés (1) belülről kifelé (1) Berzsenyi (1) bevezető (1) bölcső ténfereg (1) Bőrlevél (1) cseresznye (1) csodaváróknak (1) csupa öröm (1) Daniss ajánlás (1) De (1) Deco (1) dióhéjban (1) dráma (1) egyebek és emberek (1) egy kiállítás köteteiről (1) élet és tudomány (1) emlék (1) érzelmi érték (1) esték (1) este jó (1) ez igen (1) főemlősök egymás közt (1) fogadd el (1) foglyok karácsonya (1) főpróba (1) Furnitures (1) gaudeamus (1) gubancok (1) gyász (1) gyászos (1) hangzó (1) hazádnak rendületlenül (1) hetedik (1) hétköznap (1) hideg meleg júliusban (1) hírek (1) hófúvás (1) hol jár az eszem (1) hónap (1) hordalék (1) hurrá nyaralunk (1) hűvös éjszakák jönnek (1) húzzunk bele (1) Ibafa (1) időkép (1) ínség (1) itt vagyok (1) jogok (1) jómadár (1) jövőre jobb lesz (1) júliusi (1) Káin (1) kapaszkodj Malvin (1) karének (1) keddi jelentés (1) képességünk a rend (1) késő ősszel (1) kirándulás a végtelenbe (1) könnyek (1) kotkodács (1) közlékeny (1) kultúrák (1) legyen nyár (1) madarak és fák (1) mai mesék (1) majd jövök valamikor (1) Mancur segít (1) március elején (1) meddő órák (1) meg (1) megbízható (1) megfizette (1) megfontoltan (1) még jövök (1) melankólia (1) mélyben (1) mely nyelv merne (1) menedék (1) menni menni menni (1) merengő (1) miért (1) miről meséljek? (1) molitva (1) mosolygó (1) most (1) Mrs ZuzMara (1) Nádas Péterről másodszor (1) Nádas Péter trilógiájáról (1) nálunk falun (1) na mégegyszer (1) negyvenhat hideg tavaszán (1) negyvenhat telén (1) negyvenhét nyara (1) neköd adom (1) nem engedtünk a negyvennyolcból (1) nézzünk előre (1) nyelvtanulás (1) olvasni (1) olvasni nehéz (1) olvassatok jó költőket (1) oremus (1) öröm (1) őszikék (1) őszinteség (1) pályázott egy állásra (1) panni tavalyi utazása (1) párhuzamos (1) pillanatok (1) pórázon (1) profundis (1) realizmus (1) rock (1) roráte (1) sodrásban (1) Szabadság! (1) szabad madár (1) száll az illat-ár (1) szeppuku (1) szép napok (1) szerenád (1) szigetek (1) Temesi Ferenc (1) töröljük le (1) történetek újrapapíron (1) túlélők (1) túléltük de képeket (1) tűlevél (1) ügyek (1) új hely (1) utcabál (1) valami van (1) vau (1) végre hűvös (1) veríték és válóok (1) vers (1) versek délutánja (1) világból (1) visszanézve (1) és megnyerte (1) (1) nem tudok feltenni erre a blogra (1) Címkefelhő

Békekölcsön,1950

2012.01.16. 00:05 akimoto

Eleinte kis fecni papíron igazolták, hogy az önkéntesen jegyzett kötelező békekölcsönt felajánlotta a dolgozó. Nagyika a pénztárcájába tette az igazolást gondosan összehajtogatott papírpénzek mellé.  http://retronom.hu/index.php?q=node/25239

Megmagyarázta, hogy amit szélről tesz, az lesz a következő befizetni való. Így adagolgatta külön-külön a lakbért, az ebédpénzt, a villanyszámlára valót, és más egyéb, előre tudható költségeket. A fémpénzek rekeszéből adott 20 fillért péksüteményre, 50 fillért fagylaltra. Titkos akciók voltak ezek. Nagyapa haragudott, ha Nagyika „szórta a pénzt”, anyukánk pedig ezerszer a lelkünkre kötötte, hogy „ne pumpoljátok a nagymamátokat.” Jóságával gyakran visszaéltünk, ő pedig hallgatott, hogy megőrizze a családi békét.

14 komment

Címkék: megfizette

A bejegyzés trackback címe:

https://akimotonapjai.blog.hu/api/trackback/id/tr633550364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

évi. 2012.01.16. 00:21:33

Erről is anyám jut eszembe,illetve ő,és az ő háztartási naplója,amibe vezette akkoriban a bevételt és a kiadásokat, sok-sok év múltán,egyszer megmutatta nekem,nagyon büszke volt rá,hogy mindig több volt a kiadás,mint a bevétel...ki tudja hogy csinálták ezek az asszonyok...?:)

emmausz 2012.01.16. 06:35:26

évi: nem fordítva? (Kiadás-bevétel)

évi. 2012.01.16. 09:57:55

@emmausz: nem:)Pont ez volt a lényeg...:)

akimoto 2012.01.16. 12:58:18

Évi, arra én is kíváncsi lennék. Talán a Hangya könyvecskét mutatta anyukád, nekünk is volt ilyen házt. könyvünk. Felírták, mit vásároltunk, összegezték talán hetenként vagy havonta, törlesztettük a tartozást, ez volt a Hangya bevétele, mi pedig vásároltunk tovább a következő törlesztésig. Mindent felírtak az utolsó skatulya gyufáig.

akimoto 2012.01.16. 13:00:13

Emmausz, ez a Hangya valószínűsíti Évi emlékeit.

évi. 2012.01.16. 13:21:32

@akimoto: nem,nem:)
Nem volt köze hozzá.

Anyuék 45-ben házasodtak össze, anyu első dolga volt,hogy elvégzett egy háziasszony tanfolyamot, ahol tanult sütni, főzni és gazdálkodni, persze csak elméletben, esténként a receptolvasás volt a vacsora pl...
Az első nővérem 46-ban született, utána kétévenként jöttek a többiek nagyjából.
Anyu gyereket nevelt, apám pedig dolgozott, és hozta a havi fixet, amit anyu beírt,mint bevétel. Apám azonban állandóan csereberélt, asszem petróleumban utazott leginkább:)A könyvbe eleinte anyu azt is beírta,hogy mit mire cseréltek, aztán már nem, és sztem azt is kihagyta,ami úgymond pluszbevétel volt, valamiért...de biztos nem véletlenül,mert anyám okos asszony volt:)De tényleg minden hónap mínusszal záródott, a saját szememmel láttam:)
Békekölcsönről soha nem esett szó, de majd megkérdezem a nővéreimet, végülis ők már éltek akkor, csak emlékeznek dolgokra,amiket én már csak hírből ismerek,miután jóval később születtem:)

emmausz 2012.01.16. 13:49:20

Hogy még bonyolultabb legyen a dolog, kétféle kölcsön létezett: tervkölcsön és békekölcsön. Ajánlatos volt „jegyezni”. Sokat. A jegyzést követően igencsak vártuk a „húzást”. Hogy ne mondjam, „szelektív” szerencsében részesültünk. Voltak szerencsések, akik viszonylag rövid időn belül visszakapták befizetett összegüket, és voltak még szerencsésebbek, akik nagyobb összeggel megspékelve kaptak pénzt kötvényükre.
Mondanom se kell, mi nem tartoztunk egyik kategóriába se.

akimoto 2012.01.16. 13:52:24

Évi, a háztartási egyenleget sokféleképpen vezették a gondos háziasszonyok. Anyukádé szuper jó lehetett. Kérdezd csak meg a nővéreidet, sok más egyéb is fölmerülhet beszélgetés közben. :)
Ha a legidősebb testvéred 46-os, akkor nem valószínű, hogy emlékszik a nálam említettekre, max. 50-ig lehetnek emlékei.
(A háború utáni barterüzleteket a férfiak ügyesebben intézték. Nálunk nem. "Mi lateinerek vagyunk" - mondta anyukám, és azok is maradtunk, nem jártunk jól vele.)

A receptolvasást vacsorára be lehetne vezetni. Megbeszélem a ház urával. Fantasztikus ötlet!!

akimoto 2012.01.16. 14:01:25

Emmausz, nagyikám se nyert, a felmenőink se nyertek, még a szegény Ómama se, aki kegydíjat kapott a várostól elhalt férje után. Ennyi jövedelméből fizetett az országnak...
A retronom oldalán mindkét kölcsönről vannak dokumentumok, magam nem tudok semmit se hozzáfűzni. Utánanézek mégis, kösz az ötletet.

évi. 2012.01.16. 14:12:02

@akimoto: Én nem tudom apám hol tanulta, de ő tipikusan az volt, aki a jéghátán is megélt, igaz, sose voltunk gazdagok, de mindig volt mit ennünk, mert nagy kertet művelt, nyulakat tenyésztett, közben dolgozott és ezek szerint még ügyeskedett is mikor kellett, később már nem kellett:)

Fenséges úri étkek receptjeit olvasgatták, annyit megsúgok...volt ott libamáj és bélszín, nomeg borsodó:)))

akimoto 2012.01.16. 18:31:31

Évi, volt kertünk, de állataink nem voltak. Mennyi szorgalmas, ügyes ember tehetsége nyilvánult meg így.

Borsodó? Mmmm.

akimoto 2012.01.16. 19:25:41

Mármint, ahogy a te édesapádról írod, Évi. :)

évi. 2012.01.16. 23:32:37

@akimoto: Igen, szorgalmas volt nagyon és mindent könyvből tanult, a nyúltenyésztést is:)
Ahogy a Zuram tanulja most a borkészítést,tényleg megnyilvánul a tehetség, ha kedvvel és igyekezettel alkotunk:)
Férfiemberek:))

Igen , sokáig fogalmam sincs miről mesélnek nekem, már felnőtt voltam,mikor végre ettem én is borsodót :)
süti beállítások módosítása